Messze Andalúziától

Bernarda Alba háza - Katona József Színház, Kecskemét

Barta Dórát érezhetően nem hagyja nyugodni García Lorca balladisztikus világa. A Bernarda Alba háza erőltetetten modernizált táncváltozata után, némileg stílust váltva, mozgásszínházi átiratot készített a szerző ismert és kevéssé ismert színműveinek kulcsjeleneteiből. A García Lorca háza afféle írói életmű-remix, amely már címében is esszenciát ígér. A lefojtott szenvedélyek sűrítményét. Ám csak röpke pillanatokra éri el a drámák atmoszféraszintjét.

Králl Csaba

Kilépve a kecskeméti Ruszt József Stúdió épületéből, két - mondhatni korszakos - táncszínházi előadás emléke rémlett fel előttem: Carlos Saura és Antonio Gades Vérnász című táncfilmje, illetve a Győri Balett korai időszakának egyik emblematikus Markó-koreográfiája, Az igazság pillanata. Mindegyiket láttam vagy négyszer. Saura puritán környezetben, egy üres, koszlott, levegőtlen, szürke falú szobában forgatta le a történetet, rendezői allűrök nélkül, átengedve a teret Gades parádés, minden parányi gesztusában feszültséget hordozó, tűhegyes, megbonthatatlan ívű flamenco-koreográfiájának. Gadesnek és a női főszerepet táncoló Cristina Hoyosnak nemcsak a mozdulatai voltak szinte a tökéletességig kijátszva, de puszta nézésük is perzselt. Ha táncban szenvedélyről és drámaiságról beszélünk, akkor ez a feldolgozás szinte a maximumig vitte. Jó-jó, hallom az ellenvetést, de hát ők spanyolok: vérükben van Lorca.

A fiatal Markó más úton közelített Lorcához, és bár sohasem tudta művészileg kivonni magát a nagy mágus, Maurice Béjart befolyása alól, a végeredményt tekintve úgy hiszem, mégis hitelesnek bizonyult. Az ő túlfűtötten érzéki, félelmetes erejű közösségi élményt nyújtó, látványos szertartásszínházától amúgy sem állt távol Lorca költői levegője. Markó nem drámát vagy drámarészleteket adaptált színpadra (bár idézet szintjén például a Bernarda Alba háza is megjelent), hanem életrajzi elemekkel szeszélyesen átszőtt táncjeleneteket és monumentális tablókat alkotott, szenvedélytől izzó tömeggel, heroikus figurákkal, amelyek legalább olyan szorosan kötődtek a katolicizmussal mélyen átitatott spanyol hagyományhoz és a dél-európai néplélekhez, mint García Lorca világához. Megszemélyesítette a duendét is, ezt a máig tisztázatlan, misztikus fogalmat, ami se nem hit, se nem szellem, se nem őserő, mégis a létezés, az alkotás leglényegibb együtthatójaként tűnik fel; s bár a duendét még senki nem látta, nem fogta, nem ismeri, rendre számon kérik minden Lorca-előadáson a recenzensek. Mi a duende? - kérdezte Markó. A válasz: az igazság pillanata.

Korosabb pályatársaihoz képest Barta Dóra a szöveg és a mozgás összeházasításával kísérletezik, s mint kísérlet, értéket és tanulságot egyaránt hordoz.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 395 Ft

Az adott évfolyam számai: 345 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 

09. 03. 15. | Nyomtatás |