Furcsa figurák

Vigyétek ki az éjjelit! – Színház- és Filmművészeti Egyetem

Zsámbéki Gábor „Vigyétek ki az éjjelit!" címmel rendezett előadást végzős színi növendékei számára. Az összeállítás Shakespeare ismert és kevésbé ismert királydrámáiból készült, a IV., V. és VI. Henrikből és a III. Richárdból. A produkcióról Mátyás Edina számol be.

Mátyás Edina

Az előadással kapcsolatban két fontos kérdés merül fel. Az első - kevésbé fontos - az, hogy egyáltalán tekinthető-e előadásnak. Mert a produkció valóban csak szemelvényeket ragad ki a megidézett darabokból. Nem mesél el történeteket, nem épít folyamatokat (pontosabban csak egy-két hosszabban követett epizódban történik valami ilyesmi), nem teremt zárt szerkezetet. Érthető néhány nyugdíjas elégedetlenkedése a szünetben: egy szót sem értettek abból, amit láttak. Megnyugtatásukra (vagy további nyugtalanításukra) annyit lehetett volna elmondani, hogy ha az eredeti Shakespeare-műveket látják, abból sem értettek volna sokkal többet. A megidézett királydrámákban - az előadáshoz hasonlóan - nincsenek pontosan végigmesélt történetek, jól követhető folyamatok. Ezek a Shakespeare-darabok eleve mozaikos szerkezetűek, jobbára önálló értékű epizódokból állnak, amelyeket csak egyfajta tematikus szerkezet kapcsol össze. Ezért is érthető tehát Zsámbéki Gábor vállalkozása: a szabad szerkezetet maga is szabadon szerkesztette.

És ez a második, fontosabb kérdés: mi célja volt Zsámbékinak az összeállítással. Milyen feladatokhoz, illetve lehetőségekhez akarta juttatni tanítványait. (Már az a tény is, hogy nem teljes darab, hanem darabrészletek szolgáltatták a vizsgaelőadás anyagát, arra utal, hogy ezúttal a pedagógiai szempontok hangsúlyosabbak voltak, mint a színháziak.) A Zsámbéki-Zsótér osztály nem hagyományos előadásokkal vizsgázott. Ezek között a leghagyományosabb feladatokat mégis csak a „Vigyétek ki az éjjelit!" jelölte ki a színinövendékek számára. Nem csak azért, mert klasszikus darab(részletek) klasszikus fordítása(i) jelentették a kiinduló pontot. (Shakespeare rendíthetetlen repertoárdarabja a magyar színházaknak, így hát kötelező vizsgaanyag a színinövendékeknek is.) És nem csak azért, mert a korszerű színház egyik alapkérdése merül fel az anyaggal foglalkozva: a verbális mutatványokban (szójátékokban, szóképekben) tobzódó szöveget miképp lehet hiteles színházi kifejezéssé formálni. Mit adhatnak ehhez hozzá a játékok, akciók, és legfőképpen: mennyire teheti hitelessé a színpadi személyiség. És ezért is „hagyományos" ez a vizsgafeladat, mert a végzős osztálynak ez a darabja kínált leginkább eljátszható karaktereket, klasszikus értelemben vett szerepeket (még ha ezek a szerepek időnként csak egy jelenetnyi terjedelemben váltak birtokba vehetővé, eljátszhatóvá).

Ebben az értelemben jelesre vizsgáztak a növendékek, mert világosan felvázolt karaktereket, erős színpadi személyiségeket mutattak. Furcsa, de átlátható figurákat teremtettek. Például a IV. Henrikből vett idézetekben Dankó István külsődleges eszközöket nélkülöző Falstaffja, Mészáros Piroska élvetegen naiv Lepedő Dollyja és Erdélyi Tímea fontoskodó Sürge asszonya. A IV. Henrik Falstaff-jelenetei közé ékelődik egy másik szál megidézése is, az otthonából harcba induló Percy és Lady Percy „búcsúzásának" jelenete. Mind Orosz Ákos, mind Stork Natasa energikus játéka emlékezetessé teszi a csak villanásra megidézett figurákat. Az előadás egyik legmulatságosabb jelenete a sorozás, Balga (Szűcs Péter Pál) és Hallga (Lazók Mátyás) békebírókkal, és a sok alkalmatlan jelölttel: Penésszel (Földi Ádám), Árnyékkal (Erdélyi Tímea), Bibirccsel (Orth Péter), Véznával (László Attila), Tinóval (Orosz Ákos). Suffolk (Adorjáni Bálint) és Margit (Tenik Réka) jelenete a VI. Henrikből nemcsak akrobatikus jellege, hanem személyiségrajza miatt is emlékezetes. Talán László Attila az egyetlen, akinek hosszabb folyamat megépítésére is lehetősége van Jack Cade szerepében. Viszont egyetlen jelenetbe kellene teljes személyiségrajzot sűrítenie Földi Ádámnak (III. Richárd) és Szabó Emíliának (Lady Anna).              

 

  

„Vigyétek ki az éjjelit!"
összeállítás Shakespeare királydrámáiból

 

Fordította: Vas István, Németh László

Díszlet, jelmez:  Khell Csörsz
Zenei vezető:  Dargay Marcell
Rendező:  Zsámbéki Gábor

Szereplők:  Orth Péter,  Orosz Ákos,  Stork Natasa,  Dankó István,  Földi Ádám,  Szűcs Péter Pál,  Lazók Mátyás,  Adorjáni Bálint,  Erdélyi Tímea,  Mészáros Piroska,  László Attila,  Szabó Emília,  Tenki Réka,  Gera Marina
08. 10. 27. | Nyomtatás |