Befelé figyelni

Beszélgetés Nagy Józseffel és Szelevényi Ákossal

A Trafóban vendégszerepelt Entracte című új darabjával Nagy József. Az egyik előadás után nyilvános beszélgetésre került sor, amelyen a rendező-koreográfus mellett Szelevényi Ákos zeneszerző képviselte az alkotókat. Az Ellenfény részéről Sándor L. István főszerkesztő mellett Pap Gábor szakíró vett részt a beszélgetésen, aki alapképzettsége szerint zenész. Talán érdemes lett volna egy képzőművészt is meghívnunk, hisz abban a komplex színházi nyelvben, amelyre az előadás épül, a színház, a tánc és a zene mellett a képzőművészetnek is hangsúlyos szerepe van.

Sándor L. István

A Ji king ihletése

Sándor L. István: Minden előadás kínál valamifajta kulcsot önmagához. Ez az előadás az ősi Kína egyik szent könyvére, a Változások könyvére hivatkozik (legalábbis minden előzetesen megjelent anyagban az olvasható, hogy az Entracte a Ji king ihletésére készült). Hogy lehet egy ilyen több ezer éves, bölcseleti jellegű, jóslásra is használt könyv egy táncszínházi előadás kiindulópontja? Pályád során nagyon sokszor kísértettél hasonló lehetetlen feladatokat, hiszen a bibliai Habakuk könyvének ihletésére éppúgy készítettél előadást, mint Dante vagy Beckett szövegire, illetve Tolnai Ottó verseskötetére. És sorolhatnám még azokat az irodalmi vagy kulturális előképeket, amelyek felismerhetők a Nagy József-előadások hátterében. Hogyan választod ki ezeket az anyagokat?

Nagy József: Ennél az előadásnál konkrétan Karátson Gábor nagyszerű Ji king-fordítása indított el. Tavaly, tavaly előtt megláttam, megvettem, és ezután egyszerűen hozzám tapadt: állandóan vittem magammal a turnékra, az utazásokra. Eleve formálódott már bennem egy darab, aminek nem akartam konkrét irodalmi kötődést adni. Egyszerűen nem volt rá igényem, hogy szembenézzek egy íróval vagy a művével. Ráadásul úgy éreztem, hogy egy 20 éves ciklus záródott le, és hogy egyfajta nyitásra van szükségem. Így éppen jókor jött ez a könyv.

Sándor L. István: Karátson Gábor könyve adta a lökést az előadáshoz?

Nagy József: Egyébként is érlelődött már bennem két kép, ami a több száz jegyzet halmazából kitüremlett. Egészen véletlenül a kezdő- és a záróképről van szó. Ily módon ezek konkrétan nem is köthetők a Változások könyvéhez. A kezdőkép egyfajta mitikus múltat próbál megidézni. Erről először nem is tudtam, hogy honnan jön. Valahogy Dürerhez köthető - mint ahogy később megtudtam, amikor már fölvázoltuk. Albrecht Dürer egyik híres képén az ábrázolt alak egy koponyával látható, és az egyik ujját oda tolja a koponya homlokához. Egyesek szerint Dürer éppen azokra az időkre akar utalni, amikor az emberiség még a szarvaira emlékezett. Avagy lehet úgy is értelmezni ezt a képet, hogy itt az idő áll a középpontban, egy múlt időszak, az időév: egy kozmikus év megidézése a bikának jelzésével. Ezt próbáltam valahogy megfogni egy metaforikus képben.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 395 Ft

Az adott évfolyam számai: 345 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

08. 12. 29. | Nyomtatás |