Japánok között egy európai

Jo Kanamori: A tudat fala – Noism04

Jo Kanamori előadására prekoncepciókkal ül be a néző. Először is: japán, tehát e távoli kultúra „más” tempóját várjuk, azután elolvasva a szórólap információit – Maurice Béjart iskolája, NDT II.,  Lyon-i Opera Balett – egy nagyon európai trend kristálytisztaságára készülünk rá. Nos, a Noism04, a fiatal alkotó – immár Japánban alapított – társulata körülbelül meg is felel valamennyi várakozásnak. Kristálytiszta európai és nagyon japán, ugyanakkor tökéletesen homogén: az előadást látva a legkevésbé sem érezzük e két kultúra „kétféleségét”.
Lőrinc Katalin

Jellemző a Trafó markáns és eltökélt vezetésére, hogy olyan produkciót hívott meg, melyet 2004 januárjában mutattak be Párizsban (közvetlenül a budapesti vendégjáték előtt), a meghívás idején tehát még el sem készülhetett: a hivatalos műsorfüzetkében még címe sem volt. Szabó György azonban biztosra mehetett: Jo Kanamori neve harminc éves korára immár garancia a minőségre.
Tiszta, semleges tér, a színpad elején egy üvegtömbben „hibernált” rózsa (a játékban nem vesz részt: valami, ami örök). Baloldalon hátul egy fekete táblán emberi alak kontúrja: valami, ami titok, tehát nem örök, mert megfejtendő. Diszkrét, jól adagolt moraj indítja el a mozgást: hat táncos egyórás, sziporkázóan koreografált játszmáját. A női táncosok egyike – vele kezdődik a mozgáskompozíció – félmeztelen: mindössze fekete kisnadrágban mozdítja a lehetségesnek hitt határokon túl felsőteste, karjai ízületeit. Két mozdulatlan pólus között egy le nem álló, mindenfele mozduló „valami”: az élet maga, nem is specifikusan az ember.
A többi, lassan bekapcsolódó táncos sötét nadrágban, meggyszínű fölsőben „mondja” tovább a mozgásszöveget. Egyikük azonban, aki az ember-kontúr rajza mögül lép elő, fehér maszkot visel, keveset mozog, ugyanolyan titokzatos, mint maga a tábla, amely mögül megjelent. Mozdulatlan és mozgó. Titok és konkrétum.
Kanamori azonban nem hagyja nézőjét kényelmesen hátradőlve filozofálgatni: mindig bedob valamit, ami felpiszkálja a figyelmet, és újabb kérdést vet fel. Kemény (gerjedő hangberendezést idéző) hangzást, egy-egy apró képi szimbólumot (piros kocka, melyből aztán kibomolva olyan trikó lesz, mint amilyen a táncosoké, s a félmeztelen lány fel is húzza), piros fénycsík, robajjal felboruló tábla, melyből asztal és szék válik vagy váratlan hétköznapi gesztusok bontják fel az elvontan virtuóz mozgástrendet. A táncosok mindent tudnak, amit alkotójuk kér tőlük, s ez többnyire a Kyliántól (is) kapott folyondárszerű mozgásfűzés, vissza-visszatérő egyéni mozdulatelemek (gyakori a kinyújtott karok elöl keresztbe lendítése vagy a kimerevített lábról való fordulatok, lendítések). Igazából hangsúlyok, felpörgetések és lecsengések nem a koreográfiai nyelvben találhatók (ez végig „pörög”), hanem a rendezés, a szerkesztés adja ki a műegész dinamikáját.
Kanamori mindig érzi, mikor kell váltani, például a zene, hangeffektus színét világosról sötétre, halványról acélkeményre. Tudja, mikor kell egy párost „összeereszteni” egy másikkal vagy épp hármast fejleszteni belőle, s főképp nagyon érzi, mit kezdjen önmagával, az álarcos alakkal, aki lassan engedi univerzumába a  többieket, de aki mégis megközelíthetetlen, kívülálló. Egyszer azonban lekerül róla az álarc, s a darab csúcspontja (koreográfiailag is kiemelkedően eredeti) az a szóló, melyet immár saját maga saját magáról ad elő. A lecsengés; a játék a maszkkal, mely innen többször gazdát cserél, nem hoz valódi lezárást: nyitva hagyja a lehetőségeket: számtalan változata lehetne még a ki kicsodának. Identitáskeresés: a japán kultúrában gyökerező lélek európai tempóban ég.
A keresetlenül szép és harsány effektusoktól mentes, puha fényekben tartott kép (Kanamori és Morishima Satoe), a rafináltan vágott, igényes zene (Hiramoto Masahiro) s a hallatlanul csiszolt technikájú előadók mind letéteményesei a sikernek. A Trafóban a második  estén fürtökben ültek a nézők a lépcsőkön. Ennyi azoknak, akik szeretik lebecsülni a közönséget, amely – a Trafóé legalábbis – igenis vevő a minőségre.
08. 08. 6. | Nyomtatás |