Országalma Honvéd Táncszínház

Kárpáti Péter cigány népmesék alapján írt művére hivatkozik a színlap, de a kortárs szerző darabjából csak az alaptéma s egy-két motívum marad meg a táncszínházi változatban. A történet az álruhás Mátyás király és a cigánylány szerelméről szól, de a táncjáték másképp bonyolítja a mesét, mint ahogy azt a darab teszi. Itt a történetet a piros szarvú ördög mozgatja, aki ráveszi Csulánót, hogy lopjon a vásárban. Végül Mátyás király engedi ki őt a börtönből, de a csavaros eszű cigány ellopja tőle az országalmát. Így jut el az álruhás uralkodó Csulánó házába, ahol végül is beleszeret a lányába. Közben haza kell térnie bajvívásra, háborúra, de később ismét sikerül elszökni az udvar elől, ezúttal az esküvőre. A Honvéd Táncszínház feldolgozásában itt ér véget a mese, s nem jelenik meg a Kárpáti-darab második felvonása, amely Mátyás király és a cigánylány szerelemgyerekének kalandjait követi. 

Kárpáti Péter szemlélete mégis jelen van a produkcióban, többek között abban is, amilyen szabadon kezelik az alkotók az alapanyagot, reprodukálás helyett újramondásra törekedve. A könnyed, szellemes, ironikus mesemondás egy táncelőadásban nyilvánvalóan a tánc nyelvén történhet. És ez az előadás legerősebb vonulata, az együttes fergetegesen adja elő a feldolgozott magyarországi és romániai cigány folklór anyagot, s – ahogy ezt már megszoktuk a Novák Ferenc vezette csapattól – ezt könnyedén szcenírozza, használja fel történetmondásra is.   
A Kárpáti feldolgozta cigány meseanyag is tele van anakronizmusokkal. Erre az előadás a különféle játékötletekkel még inkább ráerősít. És ebben némileg „vitában áll” egymással a drámaíró és a rendező. Kárpátinál az anakronizmusok mindig a groteszk irányába mutatnak, s a folyton változó világ lényegi változatlanságáról beszélnek. Az előadás anakronizmusai viszont inkább afféle kikacsintások, a mai élet furcsaságaira irányítják a figyelmet: Mátyás király mobiltelefont használ (akárcsak az ördög), az udvar egy tévéközvetítés nyomán talál az eltűnt uralkodóra, a bajvíváson az egyik lovag egyszer csak lézerkardot ránt, az udvarhölgyek úgy lejtik táncokat, mint pompongörlök a mérkőzés előtt.   

Országalma avagy Mátyás király és a cigánylány

Kárpáti Péter azonos című darabja és eredeti cigány népmese alapján
Táncra írta: Novák Ferenc
Zene: Rossa László
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Szcenika: Balogh József
Koreográfus: Horváth Zsófia
Vezető koreográfus: Ozra Calin
Rendező: Novák Ferenc
08. 08. 6. | Nyomtatás |