Kortárs háromszög

Háy János: Gézagyerek – Csokonai Színház, Debrecen

Számos olyan szakmai fórum létezik, amely új magyar darabok (és szerzők) felfedezéséhez, megismeréshez, elemzéséhez, színházi lehetőségeinek kipróbálásához teremt lehetőséget. Ezeknek a törekvéseknek legnagyobb eredménye az, ha új magyar művek színpadhoz jutnak. De ezeknek a találkozásoknak a tanulságait már semmiféle szakmai fórum nem dolgozza fel. Nem nyílik alkalom a bemutatók tapasztalatainak továbbgondolására, a dramaturgiai és a színházi problémák megbeszélésére. És végképp nem kerül sor a szakmai fogadtatás elemzésére, holott a művek és előadások irodalmi és színházi recepciója fontos tanulságokkal szolgálhatna.

A Színházi Intézet ennek a hiányzó szakmai fórumnak a megteremtésére vállalkozott. Kortárs háromszög (Dráma, előadás, befogadás) címmel sorozatot indított, melynek keretében írók, dramaturgok, rendezők, egyéb színházi alkotók, illetve irodalmi és színházi kritikusok cserélhetnek eszmét egy-egy új kortárs dráma bemutatójának tanulságairól. Az egyik első alkalom témája Háy János Gézagyerek című műve és előadása volt. Bevezetőként három előadás hangzott el. Az első a darab irodalmi, poétikai, dramaturgiai jellegzetességeit elemezte, a második épp fordítva: a színpadi produkcióból indul ki, s azt vizsgálta, hogy az előadás hogyan viszonyul a darab által felvetett színházi problémákhoz. Egy harmadik referátum a kritikai fogadtatását elemeznte, azt hogy a megjelent írások tükrében hogyan hatott a darab és az előadás. A felvetett szempontokat nyílt vita követette. Az alábbiakban a szakmai beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.
08. 08. 6. | Nyomtatás |