Aiszkhülosz: Agamemnón - Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház

Több ezer évvel ezelőtt a hétköznapi görög polgár számára természetes volt, hogy színházi előadásban láthatta istenei és hősei ismert történetét. Nem a „sztori” érdekelte, ha helyet foglalt az amfiteátrumban, hanem az előadás módja. A mai néző talán csak operába (esetenként klasszikus darabok bemutatójára) megy úgy, hogy a cselekményt már ismeri, és csupán az énekesek (színészek) meg a zenekar teljesítményére kíváncsi. Merész vállalkozás volt tehát a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Béres László rendező részéről, hogy a közönség számára ismeretlen történetet kissé rendhagyó módon mutatta be: Aiszkhülosz Agamemnón című tragédiájában helyenként görögül hangzanak el az alaposan lerövidített szöveg verssorai (dramaturg: Sebestyén Rita Júlia). Az alkotói gesztus viszont jogos, több szempontból is: a nézők „bevonulása” közben az őket fogadó fehér ruhás, fáklyás szereplők (a kar két tagja) idegen szavalása az előadás stílusára hangolja rá a közönséget, a későbbiekben pedig elegendő, ha az egymásnak feszülő indulatokat érzékeltetik az érthetetlen mondatok.

Az előadás leszűkített, kétoldalt hátrafelé összetartó fehér síkokkal, a színpad közepén pedig görög tragédia-maszkra hasonlító kapu által határolt térben zajlik (díszlet- és jelmeztervező: Bocskai Anna). Két ütőhangszeren játszó szereplő (ők is a kar tagjai) végig jelen van a szín bal oldalán. Nem szólalnak meg, csak az eseményeket kísérik dobolásukkal, mely Könczei Árpád (gyimesi népzenei elemek felhasználásával komponált) zenéjébe szövődik bele. Dobol a kar is (Szabó Tibor, Ciugulitu Csaba és Tamás Boglár), minden eseményt élénken követő játékuk kiegészítője a ritmusos zenélés.
Aiszkhülosz tragédiáiban a főszerepet még nem a hősök játsszák, hanem a Kar, aminek tagjai végig jelen vannak, akiknek minden hős elmeséli történetét, és akik tanúi minden dialógusnak. Béres Lászlóék színpadi változatában az Őr (Szabó Tibor) és a Hírnők (Ciugulitu Csaba) is a Karból válik ki, magánszámaik után pedig visszaolvadnak a hármasba. Az előadás legfontosabb szereplői ők, gunyoros, rettegő vagy megalázkodó viszonyulásuk Klütaimnésztrához, majd Agamemnónhoz tisztázza a darabbeli erőviszonyokat. Ebben az előadásban a királynő (Éder Enikő) nem örvend népszerűségnek, félnek tőle, de lenézik viselkedése miatt, és megváltóként várják a királyt. Agamemnón megérkezésekor szervilis magatartást öltenek magukra, bár ez a király (Barabás Árpád) nem igazi hős, hanem a csatából fáradtan, mocskosan, a győzelemtől sikerittasan hazatérő gyarló ember. Magával hozza zsákmányát, Kasszandrát (Polgár Emília), a látnoki képességekkel megáldott idegen nőt, aki némán szemléli, hogyan teljesedik be a végzet (Agamemnón halála, majd saját elpusztulása). 
Hatásos rituális elemek (fáklyák égnek és füstölnek, míves kellékek jelennek meg a királynő áldozat-bemutatásánál) épülnek az előadás látványvilágába, ugyanakkor az alkotók ironikus viszonyulása jelenetről jelenetre tetten érhető. Klütaimnésztra gyilkosságra készül, ártatlanul feláldozott lányát, Ípigeneiát akarja megbosszulni, de felvisít, amikor rádöbben, hogy a hírnök hulláját mossa. Aigiszthosz (Kolozsi Kilián) is cselszövő, a hatalmat készül átvenni, de gyáva fráter, akinek fegyvere is leginkább játék kardra emlékeztet.
Az előadásban megjelenő kevés kellék több funkciót is betölt. Ilyen például a fátyol, melybe a királynő bugyolálja magát, és amit a palota kapujától Agamemnón lábáig saját testéről legöngyölítve terít földre, hogy aztán az istenek haragját kihívó bíbor szőnyeg legyen belőle. Később a Kar szereplői terítik arcura, de visszakerül a földre, hogy a végzete elé induló Kasszandra végignyúlhasson rajta (Klütaimnésztra ezen húzza be második áldozatát a palotába)
Bár maguk az alkotók sem tudták eldönteni, hogy az előadás mennyit őrizzen meg a tragédia fennköltségéből (mely elsősorban a színészek erős színpadi jelenlétének köszönhető), illetve milyen mértékben csússzon át a távolságtartó iróniába, öntörvényű, saját színpadi nyelvén belül következetes előadást hoztak létre.

Hegyi Réka

Aiszkhülosz: Agamemnón
Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház

Díszlet, jelmez: Bocskai Anna
Zene: Könczei Árpád
Dramaturg: Sebestyén Rita Júlia
Rendező: Béres László
Szereplők: Barabás Árpád, Éder Enikő, Kolozsi Kilián, Polgár Emília, Szabó Tibor, Ciugulitu Csaba, Tamás Boglár
08. 08. 6. | Nyomtatás |