The Europen

Budapest Táncszínház

A Budapest Táncszínház táncosai a Nemzeti Táncszínház patinás várbéli épületében két vendégkoreográfussal készített darabjukat mutatták be október végén.
Az est első részében Séan Curran koreográfiáját láthattuk, a Saxophone dances-t. A címben jelzett dzsesszes hangulat érdekesen lopakodott be a színpadra. A kezdő képben csupán a lilásan megvilágított üres színpad tűnt fel; a látvány édeskésségét a dinamikus reneszánsz zenei aláfestés furcsán diszharmonikussá tette. A „nyitány”-ban felhangzott reneszánsz muzsika az őt követő dzsessz zenefolyam (zene: Lenny Picket) lágy, ám szabadabb harmóniái közé ékelődve később is fel-felcsendült, s a szaxofon-táncok közé – a zenei dramaturgiát követve – balettos elemek is vegyültek, mintegy a régi és új korok közötti átjárhatóságot hangsúlyozva. Séan Curran darabjában a szigorúan klasszikus vonalvezetést tartotta szem előtt. Munkája világos, tetszetős és – kissé talán túlságosan is – áttekinthető.

A dzsesszmuzsikára komponált koreográfia erősebbnek, hatásosabbnak bizonyult a balettos betéteknél. A lilás fények kihunyta után a táncosok egymás mögött felsorakozott oszlopa áll fel a színen, szembe a nézőkkel, a színpad jobb oldalán. Ez az oszlop halad aztán a színpad jobb oldalától a balig, majd vissza, arccal frontálisan a nézők felé, illetve a haladás iránya felé fordulva. A szaxofon-táncok markáns rendezőelve szerint ez az oszlop bár néha fellazul, megritkul, de fel sosem bomlik, a rend mindig felismerhető. A táncosok a színen olykor egyesével, hármasával követik egymást, máskor ismét az egész oszlop a színen halad, de abból kiválva a táncosok lemaradva vagy előrébb tartva, saját szólójukat járják, hogy aztán újra beilleszkedjenek az őket utolérő oszlopba, az őket üresen megváró helyre. Szép, kerek, lezárt koreográfiát láthattunk, felkészült táncosokkal.
Az est második részében  Raza Hammadi The Europen című darabját mutatta be az együttes. Raza Hammadi a 70-es évek egyik divatos áramlatának, a jazz-balettnek a mestere. Koreográfiájában jazz-balett és mozgásszínházi, némi kontakt táncos elemek keverednek, s a színpadon a civilizációs lét bizonyos kellékei is megjelennek. A kissé nehezen követhető dramaturgiában a külső és belső értékek konfliktusa volt a legszembetűnőbb szervező gondolat. A táncosok improvizációs lehetőséget is kapva próbálták az ezzel kapcsolatos élethelyzeteket tánccal kitölteni és megjeleníteni.

Saxophone dances
Budapest Táncszínház

Jelmez: Molnár Zsuzsa
Koreográfus: Séan Curran

The Europen
Budapest Táncszínház

Jelmez: Molnár Zsuzsa
Koreográfus: Raza Hammadi

Helyszín: Nemzeti Táncszínház
08. 08. 5. | Nyomtatás |