Gazdag programot kínált a IV. Nemzetközi Kortárs Bábművészeti Fesztivál, amelyet az egri Harlekin Bábszínház szervezett. Egyrészt lengyel, cseh, szlovák és erdélyi főiskolások mutatták be produkcióikat. Mindezt a bábszínházi képzésről folyó beszélgetések, illetve workshopok egészítették ki. Emellett több báb- és gyerekszínházi társulat is bemutatta előadását. Így került sor a Szabadkai Gyermekszínház egri fellépésére is.

A Honvéd Együttes szervezeti átalakuláson átesett tánc- és színházi tagozata 2007 januárja óta Honvéd Táncszínház néven működik; az eleddig önálló Budapest Táncszínház adminisztrációs okokból beolvadt az eredetileg is ezt a nevet viselő formációba. A társulatnak nem ez az első gyermekelőadása (János vitéz, Ludas Matyi, Országalma, Egri csillagok), de ezúttal nem egy tematikus, történetmesélős előadást láthatunk, hanem egy sokkal lazább szerkezetű összeállítást, játékos kollázst. A cím is mintha a fogódzók hiányáról, s emellett némi bizonytalanságról árulkodna (ahogy a mellettem ülő kisfiú fogalmazta a címet ízlelgetve: „ez olyan... összevissza”).

A történetek újramesélésére nemcsak nevelési szándékból, hanem színházi célokból is gyakran vállalkoznak a társulatok. Sőt a gyerekszínházakban (ahol kevés az eredeti mű és rengeteg az adaptáció) ez a leggyakoribb forma. Ezek közül a Marczibányi téren rendezett fesztiválon több is látható volt.