A Kosztolányi Dezső Színház tabudöntögető. Még akkor is, ha mindaz, amiről előadásaikban gondolkodnak és beszélnek, ma már nem számít föltétlenül tabunak. Őszinteségük, szóhasználatuk mégis képes meghökkenteni a nézőt. Még akkor is, ha ez a vulgáris direktség lassan trendivé vált. Mivel előadásaik gyakran olyan fájdalmas sorsokat, történeteket mutatnak be, amelyek láttán összeszorul a néző gyomra, szükségesnek látszott a váltás. Ahogyan a szakmai beszélgetésen a társulat egyik tagja, Erdély Andrea megfogalmazta: munkájukban eljött annak az ideje, hogy a néző jól érezze magát. Ezért jött létre Christopher Durang szövege alapján a Terápia - egy ízig-vérig szórakoztató előadás.

A rendező és a színészek lazán, csak kiindulópontként kezelték a szöveget. A próbafolyamatnak csupán egy részében foglalkoztak az alapszöveggel. Ezzel párhuzamosan csoportterápián vettek részt a színészek: minden nap társkereső hirdetéseket kellett írniuk, azaz napról napra meg kellett fogalmazniuk, hogy milyen lenne számukra az épp aktuális igényeket kielégítő pár. Az előadás tehát a bulvár-dráma szövegéből és a csoportterápián született hirdetésekből, ötletekből épült fel. Az eredmény merész, vulgáris, irónikus, humoros, kicsit pszichologizáló - és kicsit túl sok a nézőnek. Az előadás cinikusan (és persze jogosan) kiröhögi a kiüresedett, giccsbe fulladt romantikát, hosszú percekig különböző egyének bélgázán tanakodik, expresszív humorral mutatja be a nők és a férfiak csábítási technikáit, sőt, a színészek párkeresés céljából néhány nézőt szexuális szokásairól faggatnak.

A Terápia kétségkívül szórakoztatja a nézőt. De az előadás jól működő ötletei közé sajnálatos módon befurakodik a sallang, a közhely is. Mindemellett a nézők állítólag gyakran csokolóznak a szabadkaiak előadásán. Egy pár állítólag Kisvárdán is kedvet kapott hozzá. A kérdés csupán az, hogy a vörös rózsás romantika ironizálása, az előadás szövegében gyakran felbukkanó szexuális utalások, vagy az unalom késztette őket erre. Mindhárom válasz lehetséges.

A marosvásárhelyi Yorick Stúdió már egyértelműbb szakmai sikernek örvendhetett Kisvárdán. A Stop the tempo egyszerűen, tisztán, sallangmentesen rajzolja meg az irányt, amelybe a Yorick munkája halad. Ahogyan a szakmai beszélgetésen Sebestyén Aba is hangsúlyozta, műhelyük kettős célt tűzött ki: kortárs darabok bemutatását és a kísérletezést.

Gianina Cărbunariu darabja dramaturgiai és formai szempontból egyaránt lehetőséget nyújtott a kísérletezésre. Noha a Stop the tempo egységes történetet mond el, ezt nem hagyományos módon teszi. A darab három szereplője között kevés párbeszéd alakul ki, az előadás szövege így három monológ összefűzéséből jön létre. Három élete értelmét kutató, antitrendi, lázadó ember találkozását látjuk. Semmi közük egymáshoz, csupán egy valami közös bennük: gyűlölik a trendi, hülye zenére rángatózó klubtöltelékeket. Egymásra lelnek, majd közösen rátalálnak lázadásuk kinyilvánításának titkos, poénos, de rizikós módjára: klubok biztosítékait ütik ki.

Az előadás hangsúlyosan a színészekre összpontosít. Épp ezért Sebestyén Aba egy roppant lecsupaszított térbe - egy egyszerű emelvényre és három plexi-szék társaságába - helyezi szereplőit. Fontos szerepet kap azonban a fény és a zene. Az előadás mesterfokon űzi az előnytelen világítást - szigorúan pozitív értelemben. Érdekes módon a színészek furcsa, mondhatni rossz megvilágítása az előadás előnyére válik: csúnyává, torzzá teszi a színészek arcát, miközben a figurák épp ezáltal különleges árnyalatokat nyernek. A fény ugyanakkor, a pörgő, trendi zenével együtt, szervesen hozzájárul az előadás dinamikájának megszületéséhez.

A Yorick Stúdió előadása mondhatni minimalista, tiszta, egyszerű. Ahogyan a szakmai beszélgetésen párbeszédelők is hangsúlyozták: profizmusról árulkodó produkciót láthattunk. Nem egy előadás kísérletét, hanem egy minden szinten jól működő kísérleti előadást.

Terápia

Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka

Christopher Durang szövege alapján

Rendező: Olivera Đorđević

Díszlet: Maria Kalabić

Jelmez: Mirna Ilić

Korrepetítor: Vitkay-Kucsera Ágota

A Skizofrén Dalegyveleg alapja: Kucsera Géza

Fénytechnikus: Mezei Edvárd

Hangtechnikus: Tómó Árpád

A rendező asszisztense: Lénárd Róbert

Szereplők: Béres Márta, Erdély Andrea, Mészáros Árpád, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek, Ralbovszki Csaba m.v.

Gianina Cărbunariu: Stop the tempo

Yorick Stúdió, Marosvásárhelyi

(Marius Ianus verseinek és az A.E. Bizottság dalszövegeinek felhasználásával)

Rendező: Sebestyén Aba

Fordító: Demény Péter

Dramaturg: Boros Kinga

Zene: Kónya-Ütő Bence

Szereplők: Csíki Hajnal, Nagy Dorottya, Bányai Kelemen Barna