Igazgatóként A mizantróppal búcsúzott Zsámbéki Gábor a Katona József Színháztól. Az előadás meghívást kapott a POSZT versenyprogramjába is. A személyes hangvételű Moliére-előadásnak - mely tele van a számvetés, a búcsúzás gesztusaival - sajátos változata volt látható Pécsett.

Zsótér Sándor az  egri Maya után (mely a tavalyi POSZT-on is szerepelt) ismét zenés darabot rendezett. Ezúttal nem személyes ambíciói vezették, hanem „megrendelésre” dolgozott: a HOPPart társulat kérte fel őt arra, hogy állítson velük színpadra egy világhírű musicalt.

Ki a hibás a bűneinkért? – szegezi a kérdést Reinöd falucska plébánosának Csonti, a helyi sírásó. Ez a kulcskérdése Martin Sperr drámaíró, színész, költő és forgatókönyvíró 1966-ban írt drámájának, a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című műnek. Ki a felelős a szinte természetfelettinek tűnő emberi butaságért, gonoszságért, félelmekért? A Nemzeti Színház kirobbanó erejű előadása az egyéni felelősök helyett egy ördögien felépülő, öngerjesztő közösségi gaztettet mutat be.

Már Pintér Béla előadásplakátja borzolja a kedélyeket: egy gyulladásos, rózsaszínlő fogsor vicsorog róla. Reklámfogásnak kitűnő, étvágyunknak már kevésbé használ. A Szutyok a személyes tragédiák szintjén mutat be egy „országosabb" drámát: azt, hogy valaki vagy bárki miképpen torolhatja meg személyes sérelmeit egy elvakult ideológia zászlaja alatt (vagy azt pusztán csak eszközként használva), valamint azt, hogy a bosszú miképpen nézhet ki ma Magyarországon.

Az évad egyik legfontosabb előadása a Nemzeti Színházban bemutatott Három nővér, amelyet napjaink egyik legnagyobb rendezője, az Amerikában élő román Andrei Şerban rendezett. A vele való munkáról, az előadás sajátosságairól beszélgetett Sándor L. István a Három nővér főszereplőivel: Udvaros Dorottyával, Schell Judittal, Péterfy Borival, Kulka Jánossal, Alföldi Róberttel és Znamenák Istvánnal.