Az Ellenfény legújabb száma elsősorban a független társulatok helyzetével foglalkozik. Az egyik rovat a Debreceni Alternatív Színházi Szemléről szól, melyet idén pénzhiány miatt a budapesti Merlin Színházban rendeztek meg. Pálfi György (1974) filmrendező, forgatókönyvíró volt a szemle egyik zsűritagja. A fesztivál díjkiosztása után beszélgettünk vele tapasztalatairól, benyomásairól. Az Ellenfény 2010/9. számában olvasható interjú egy részletét emeljük ki.

Pintér Béla legújabb előadásplakátja már egy hónapja borzolja a kedélyeket: egy gyulladásos, rózsaszínlő fogsor vicsorog róla. Reklámfogásnak kitűnő, étvágyunknak már kevésbé használ. A Szutyok a személyes tragédiák szintjén mutat be egy „országosabb" drámát: azt, hogy valaki vagy bárki miképpen torolhatja meg személyes sérelmeit egy elvakult ideológia zászlaja alatt (vagy azt pusztán csak eszközként használva), valamint azt, hogy a bosszú miképpen nézhet ki ma Magyarországon.

Nyomasztó kép: fekete nájlon, vakító reflektorfény és négy overállos színész napozószékben. Nyomasztó téma: társadalmi tükör. A tükrünk. Tükrünk, tükrünk mondd meg nékünk, miképpen terjed közönyös hülyeségünk?

A Tao Te Fehér Ferenc első olyan munkája, melyben ténylegesen is táncos-koreográfusként mutatkozik be. Az előadásból kiderül, hogy Fehér képes az általa használt sajátos mozdulatokat más testére is varrni, úgy, hogy az önálló táncnyelvvé váljon.

Zsótér Sándor kiszámíthatlan. Rövid idő telt el két rendezésének bemutatója között: az Örkény színházbeli Arturo Uit a Maladype Színház Lorenzacciója követte. Bár mindkét előadás a zsarnokság tematikájára épül, stílusuk, formanyelvük és célközönségük gyökeresen eltér egymástól. Zsótér rendezései közül persze inkább az Arturo Ui tűnik ki: szokatlanul könnyen fogyasztható előadás.

A Tünet Együttes legújabb előadása semmilyen szempontból nem túl eredeti alkotás. Témája: az élet értelme és értelmetlensége, a magány és a halál, a véletlen, a „mit tettél le az asztalra" problémája az eddigi előadásaikban mind-mind megjelent már. Formája: a fülhallgató alkalmazása, csatornát és előadót váltogató befogadása szintén nem új keletű technikai ötlet. Ám Az élet értelme nem az eredetiségében, hanem az egyediségében rejlik!

 Immanuel Kant életében nem volt sok izgalom. Thomas Bernhard életre hívva őt drámájában nem keveri nagy botrányba. A 18-20. századi filozófia és tudomány meghatározó alakját emberi léptékű alaphelyzetbe teszi, még ha az időben kell is ugrani vagy száz évet: Kant feleségével Amerikába hajózik, valamikor a Titanic elsüllyedése után, hogy kezeltesse vaksággal fenyegető zöldhályogját.

Gergye Krisztián táncos-koreográfus legutóbb Nádas Péter nagy jelentőségű, de viszonylag keveset játszott trilógiájának két darabjából a Találkozásból és a Temetésből készített iker-előadást. Az előbbit a Bárkán, az utóbbit a MU Színházban mutatták be. A produkció a Bárka Színház és a Gergye Krisztián Társulat közös vállalkozása.