Shakespeare ugyanúgy nem megy ki a divatból a táncszínpadon, mint a prózai színpadokon. A kérdés csak az, hogy épp melyik művében látja meg az adott koreográfus a lehetőséget, hogy a viszonylag könnyen leegyszerűsíthető cselekmény elmesélése mellett valamilyen, a mai kor embere számára is érvényes üzenetet tudjon közvetíteni. Vincze Balázsnak, a Pécsi Balett igazgató-koreográfusának ezúttal az Otellóra esett a választása. Az előadást Megyeri Léna elemzi.
Van is bőven aktuális téma a reneszánsz mester egyik legismertebb tragédiájában: beszél árulásról, a megtévesztés hatalmáról, a féltékenység pusztító erejéről. A koreográfust azonban a színlap tanúsága szerint más fogta meg a darabban, méghozzá a két középpontban álló házaspár kapcsolata. Otello és Desdemona szeretik egymást, szerelmük azonban mégsem elég erős, hogy ellenálljon egy intrikus támadásának. Jago és Emilia házassága rég megromlott, mégis együtt maradnak, elsősorban a nő kitartásának köszönhetően. Bizony, ki ne találhatna analógiákat közvetlen környezetében?
A koreográfia tulajdonképpen nem is a Shakespeare-dráma cselekményét, hanem Verdi operájának librettóját veszi alapul, mivel az sűrítettebb fogalmazású, jobban adaptálható táncszínpadra. Ennek alapján állította össze Uhrik Dóra és Böhm György dramaturg a jelenetek sorrendjét. A zenei anyag is visszanyúlik az operához: a konkrét Verdi-részletek mellett Riederauer Richárd komponált átiratot, illetve új zenét a táncműhöz.
Összeállításunk a hivatásos és független magyarországi bábszínházak előadásait szemlézi, alkotóinak portréit mutatja be.
Kötetünk a legfontosabb magyar gyerekszínházi műhelyeket mutatja be.
Kevés olyan élő klasszikus van, mint Csehov. Kötetünk a darabokat és legjelentősebb magyar előadásaikat mutatja be.
Kovács Gerzson Péter immár húsz éve tartja társulat nélküli társulatát a kortárs magyar táncművészet élvonalában. Kötetünk erről az időben megtett útról szól.
