Fatum (végzet) címmel mutatta be az Ágens társulat egy trilógia középső darabját. Az előadásról Karsai György és Varga Mátyás beszélgetett Ágenssel, Madák Zsuzsannával, Bakos Évával és a közönséggel 2010. február 16-án. Az alábbiakban az eszmecsere szerkesztett változatát közöljük.
A Fatum a tavaly elkezdett sorsjáték trilógia középső darabja. Az Ira (düh) kezdte a sort a düh természetrajzával foglalkozva, azt egy elemelt, mágikus világba helyezve. Oda, ahol a gondolatból teremtő erő válik, test és hang. Forma és valamely vallásokat egyesítő vallás olvasható képlete. Misztériumjáték. A Fatum ezt a gondolatot folytatja az elkerülhetetlen végzet és a halál kutatásával, a görög drámák dramaturgiai rendszerére támaszkodó sorsjátékba finoman és mellékszálként beleillesztve a Gólem történetet. A végzet és a kihordott sors viszonyát vizsgálja. A Fatum egy XI. századi kétszintes misztériumdráma, amelyben egy boncterem szolgáltat lehetőséget a földi illetve a szellemi világ találkozásához. A darab mitológiai és klasszikus drámai helyzetek tükrében vizsgálja a lélek és a test, s az ehhez kapcsolódó sztereotípiák és az Istenben hívő, illetve az őt kereső ember viszonyát. Van-e Isten? – teszi fel a kérdést, megvan-e még?
Összeállításunk a hivatásos és független magyarországi bábszínházak előadásait szemlézi, alkotóinak portréit mutatja be.
Kötetünk a legfontosabb magyar gyerekszínházi műhelyeket mutatja be.
Kevés olyan élő klasszikus van, mint Csehov. Kötetünk a darabokat és legjelentősebb magyar előadásaikat mutatja be.
Kovács Gerzson Péter immár húsz éve tartja társulat nélküli társulatát a kortárs magyar táncművészet élvonalában. Kötetünk erről az időben megtett útról szól.
