Bagossy László (1967) a „középgeneráció" egyik legfontosabb rendezője, bár viszonylag ritkán jelentkezik új bemutatóval, fontos előadásokat készít. Újabb rendezései szokatlan színházi formákat valósítanak meg, melyekben elsősorban a képszerűség dominál. Ez jellemezte a Sötétben látó tündért, az Asztalizenét, a Műselyemlányt, de legújabb előadását is, az Örkény Színházban bemutatott Ödön von Horváth-előadást, a Kasimir és Karolinét. A rendezővel elsősorban ennek az új előadásnak az összetevőiről, működéséről beszélgettünk.
Miért Németországban?
- A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy a Kasimir és Karoline egy korábbi stuttgarti előadásod újrarendezése... Minek tekintsük ezt az előadást?
- Azt szeretném, ha egy budapesti Kasimir és Karoline előadásnak tekintenénk. Felmegy a függöny, és a színpadon két órán keresztül látni lehet valamit. Ez a lényeg. A stuttgarti Theater Tri-Bühne, ahol az első változat készült, egy fél-professzionális színház, és itt nagyon szabadon, nagyon nyugodt körülmények között tudok dolgozni már évek óta. A színészek szeretete és lelkesedése zavarba ejtő, és nagyon inspiráló. Nagyon inspiráló a közeg is, a német nyelv, a német kultúra, főként olyankor, amikor német színdarabokon dolgozik az ember, néhány kilométerre azoktól a földrajzi helyektől, amikről a darabban is szó van. Eredeti nyelven élni együtt egy drámaszöveggel önmagában is különlegesség, komoly felfedezéseket lehet benne tenni. Az előadás szép sikert aratott: a német színészek, a német nézők meg a német kritikusok is boldogok voltak, engem pedig elfogott a vágy, hogy Magyarországon is megmutassuk, amit csináltunk. Egy ideig úgy tűnt, hogy el is hozzuk az előadást Budapestre, de akkor Mácsai eljött, megnézett bennünket, és arra kért, hogy ugyanezt a koncepciót valósítsam meg magyarul is. Úgy érezte, hogy az Örkény Színház erős társulatával tovább lehet lépni a stuttgarti előadáshoz képest, és hogy a műnek ez a fajta megközelítése nálunk is kuriózum lehet, nem csak Németországban.
Összeállításunk a hivatásos és független magyarországi bábszínházak előadásait szemlézi, alkotóinak portréit mutatja be.
Kötetünk a legfontosabb magyar gyerekszínházi műhelyeket mutatja be.
Kevés olyan élő klasszikus van, mint Csehov. Kötetünk a darabokat és legjelentősebb magyar előadásaikat mutatja be.
Kovács Gerzson Péter immár húsz éve tartja társulat nélküli társulatát a kortárs magyar táncművészet élvonalában. Kötetünk erről az időben megtett útról szól.
