A pécsi fórumon nagy hangsúllyal kerültek szóba azok a működési formák is, amelyek leginkább érintik a táncegyütteseket: a színházi tánctagozataként való működés, illetve az önálló tánctársulattá válás lehetősége. Az előbbi önállótlanságot jelent, hisz a tánctagozatok működését meghatározó alapvető kérdésekről a színházigazgatók döntenek. Az önállóvá válás problémáit viszont az jelzi, hogy a színházi törvényben szereplő harmadik kategóriába, amely kifejezetten a táncegyüttesek számára jött létre, csak a Győri Balett (és egy amatőr néptáncegyüttes) tudta magát regisztrálni. A többi táncegyüttes - így a Szegedi Kortárs Balett is - a függetlenek közé került, és csak pályázati forrásokra számíthat.
Nem kaptuk meg az önrendelkezés jogát
Pataki András: Szerintem a törvény pont azt nem adta meg a táncszakmának, ami miatt iszonyatosan lelkesen álltunk mellé: az önrendelkezés jogát, a strukturális és financiális önállóságot. A dupla szorzó pont azokban a kategóriákban jelent meg, amelyekben nem tud önállóan rendelkezni a szakma, mert valóban a színházigazgatók mondják meg, hogy a tagozatok milyen költségvetéssel dolgoznak. A hármas kategória pedig - amely az önálló tánctársulatokat jelentené - üres. Pedig a táncos szakmának nagyon régi törekvése, hogy ne a színházi struktúrától függjünk, hogy ne a színidirektorok mondják meg, hogy mit csináljunk, hogyan dolgozzunk, mert most ők határozzák meg a színház költségvetését elosztó sarokszámokat. (Találkoztunk már nagyon pozitív hozzáállású színidirektorokkal, de tapasztaltuk az ellenkezőjét is.) Ezért vártuk a törvénytől azt, hogy végre kiemelje a gyerekkorból a táncos szakmát. Hogy végre felnőtt státuszba helyezze, azaz bízza ránk a pénzeinket, és mi tudjunk rendelkezni velük. Azt hiszem, hogy a törvény azért rossz, mert egyáltalán nem valósította meg az igényeinket.
A 3. kategória jelentené az egyetlen továbblépési lehetőséget, illetve távlatot az evolúciós folyamatban különböző szinteken álló tánctársulatok számára. Azt hiszem, hogy ezt mindenki elfogadja, hogy egy művészeti műhely egy idő után szeretne önállóvá válni. Ezt a mi példánk is bizonyítja. De a húsz éves folyamat „végeredményeként" most azt érzem, hogy kezdhetjük elölről az egészet. Ugyanis nekünk sem sikerült a 3. kategóriába regisztrálni, pedig a táncos szakma számára ez az egyetlen előremutató kategóriát, ami felé mindenki törekedett volna, ha a pénzek és a strukturális lehetőségek felett önrendelkezési jogot kaptunk volna. Ezt a törvény elmulasztotta. Szerintem ez drámai. Nem tudom, hogy sikerül-e még egyszer úrrá lenni ezen a káoszon.
Tragédiák lesznek ebből
Sándor L. István: Ennek a „káosznak" az egyik jele, hogy a kifejezetten a táncegyüttesek számára létrehozott 3. kategória helyett a legtöbb, korábban önálló költségvetésből gazdálkodó együttes a 6. kategóriába regisztrált. Pedig ez eredetileg az alternatív társulatok támogatására jött létre.
Szögi Csaba: Nem az én tisztem volt a hármas kategória kidolgozása és ennek törvényben való megjelenítése. De azt mondhatom, hogy valóban sokkal többet vártunk ettől a kategóriától. Azt vártuk tőle, hogy a többtagozatos színházaknál olyan folyamat elindítását fogja ösztönözni, hogy a tánctagozatok jussanak minél nagyobb önállósághoz, és végeredményben váljanak önálló táncegyüttesekké. De ez nem így történt. Nemcsak a Szegedi Balett, hanem az összes többi táncegyüttes megjelenése a hatos kategóriában nagyon komolyan felborítja a rendszert. Mert innentől kezdve nem beszélhetünk arról, amit a törvény elő ír, hogy a össz-színházi költségvetés 10%-át az alternatívok támogatására kell fordítani. Mert most a Fesztiválbalett-től kezdve a Szegedi Balettig mindenki erre a 10%-ra fog pályázni. Innentől kezdve tulajdonképpen más számok alapján kellene tárgyalni a hatos kategóriáról. Ha ezek a társulatok is innen kapnak támogatást, akik nem tudtak máshol regisztrálni és másfajta költségvetési támogatáshoz jutni, akkor ez a 10% pillanatokon belül el fog fogyni, és minimális összegek fognak jutni mind a Szegedi Balettnak, mind Bozsik Yvette társulatának. Ez nagyon komoly feszültségeket fog okozni. Tragédiák lesznek ebből, úgy érzem.
Összeállításunk a hivatásos és független magyarországi bábszínházak előadásait szemlézi, alkotóinak portréit mutatja be.
Kötetünk a legfontosabb magyar gyerekszínházi műhelyeket mutatja be.
Kevés olyan élő klasszikus van, mint Csehov. Kötetünk a darabokat és legjelentősebb magyar előadásaikat mutatja be.
Kovács Gerzson Péter immár húsz éve tartja társulat nélküli társulatát a kortárs magyar táncművészet élvonalában. Kötetünk erről az időben megtett útról szól.
