Fókuszban

Múltidéző

Mi marad egy rendező után?

Ács János (1949–2015)

Ács Jánosról úgy beszélnek a haláláról megjelent hírek (sőt némely megemlékezés is), mintha egyetlen műves rendező volna. A kaposvári Marat / Sade kétségtelenül színháztörténeti jelentőségű előadás. De fontos lenne emlékezetben tartani Ács János más maradandó munkáit is. És érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy most a halálakor miért nem úgy beszélünk róla, mint az egyik legnagyobb magyar színházi rendezőről.

Sándor L. István | 15. 07. 27.

Nekrológ

„Élhettünk volna gyönyörűen"

Egy közösségépítő halála

Meghalt Kovácsné Lapu Mária (1954–2015), a magyar gyerek- és diákszínjátszás kiemelkedő alakja.

Sándor L. István | 15. 07. 23.

Nekrológ

Koltai Tamás

(1942–2015)

Amikor váratlanul szakad ránk a gyász – mint Koltai Tamás halálával –, akkor döbbenünk rá, hogy a jelen folyamatos csábításában élve – hisz a színház mindig az adott pillanat művészete – hajlamosak vagyunk elfeledkezni az idő teljességéről.

Sándor L. István | 15. 07. 20.

Archívum/2015

A színházon túli hiány

Csehov: Sirály – Kultúrbrigád, Átrium Film-Színház

Székely Gábor és Zsámbéki Gábor 1971-es rendezése óta szokás úgy tekinteni a Sirályra, mint amely kiváltképpen alkalmas arra, hogy fiatal, ambiciózus alkotók, esetleg nemzedékként fellépő rendezők, illetve születő vagy megerősödő színházi műhelyek fogalmazzák meg általa a maguk színházfelfogását, amelynek nevében teljesen másfajta színházat szeretnének csinálni, mint az elődeik. Fehér Balázs Benő rendezése ebbe a sorba illeszthető be.

Szűcs Mónika | 15. 07. 21.

Archívum/2015

Megmutatni egy embert

Beszélgetés Zsótér Sándorral

Zsótér Sándor (1961) rendezőnek ebben az évadban csak két prózai bemutatója volt: októberben az Othelló a Stúdió K Színházban, majd februárban a Brand a Nemzeti Színházban. Az utóbbit beválogatták a POSZT versenyprogramjába is. Emellett két bemutatója volt az Operaházban: A bűvös vadász novemberben, majd Tallér Zsófia új meseoperája, a Leander és Lenszirom áprilisban.

Sándor L. István | 15. 06. 18.

Archívum/2015

A 47. perc

Michel Deutsch–Matthias Langhoff: Apolló mozi – Théâtre Vidy-Lausanne, Lausanne

Matthias Langhoff abban a színházban vitte színre Apolló mozi c. előadását, amelyet éveken keresztül igazgatott. A most 73 éves rendező pályája során inkább a klasszikusokhoz fordult (ókori görög tragédiák, Brecht, Shakespeare, Csehov, Gogol), feldolgozásai híresek voltak radikális, harcos hangnemükről.

Nánay Fanni | 15. 06. 18.

Archívum/2015

Zsarnokok, ha találkoznak

Bakfitty – Stúdió K, k2 Színház

Friedrich Dürrenmatt történelmietlen történelmi komédiának nevezi A nagy Romulus című drámáját. De ennél többről van szó. Ez az írás az emberi természet nem létező dimenzióit vázolja fel, olyan uralkodókról beszél, akik józan megfontolásból, erkölcseiktől vezérelve saját hatalmuk ellen törnek. Amilyen abszurd a tettük, olyan tragikus a bukásuk.

Fehér Anna Magda | 15. 06. 18.

Archívum/2015

A szőnyeg fölé söpörve

Négy rövid mű – Nederlands Dans Theater 2;Atomos – Random Dance

Idén a Budapesti Tavaszi Fesztivál időkerete átfedésbe került a Budapest Táncfesztivál megszokott idejével, így a rangos külföldiekre kíváncsi néző nehezen tudta követni, melyik fesztivál meghívottját csodálja épp. Soha nagyobb bajunk ne legyen persze, és e sorok írója ezúttal a BTF két világhírű meghívottját emeli ki a kínálatból.

Lőrinc Katalin | 15. 06. 18.

Archívum/2015

Másolatok másolatai

Insomnia - Szegedi Kortárs Balett

A Szegedi Kortárs Balett Insomnia című előadása a februári eleji szegedi premiert követően, majd három hónap elteltével került a fővárosi közönség elé a Budapest Táncfesztivál programjaként. Juronics Tamás műve határozott vonalú, látványos képek sorozata hatásos, magukkal sodró dallamokkal, letisztult, kifejező mozgássorokkal. Kovács Emese írása.

Kovács Emese | 15. 06. 18.