Fókuszban

Múltidéző

Időutazás a Kádár-korba

Sándor L. István: Repedések a rendszeren

Sándor L. István könyve – akárcsak ikertestvére, A Katona és kora. A kezdetek című kötet – időutazás a 70-es évek végének Magyarországára. Egy rég elmúlt, de sok szempontból máig velünk élő korszakba.

selinunte | 17. 05. 20.

Múltidéző

Színházi időkalauz

A Katona és kora. A kezdetek – Ellenfény könyvek, 2014

Ebben a könyvben 1981 decemberében megnyílik egy régi-új színház, a Katona József Színház, amelyről akkor még nem tudni, hogy a 80-as évek legfontosabb kulturális helyszíne lesz – a Katona.

Sándor L. István | 17. 05. 20.

Múltidéző

A Vígszínház és Ljubimov

Bűn és bűnhődés (1978)

Az 1977/78-as évad egyik legnagyobb eseménye az volt, hogy Ljubimov (1917-2014), a világhírű Taganka Színház alapító igazgatója a Vígszínházban dolgozott, és Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényét állította színpadra.

Sándor L. István | 17. 05. 19.

Archívum/2016

Van esély egy jobb világra?

Abszurdia – Szegedi Kortárs Balett

A Szegedi Kortárs Balett új bemutatója, az Abszurdia a tánc eszközeivel idéz fel egy furcsa törvények mozgatta világot, az ebben kifejlődő emberi és hatalmi játszmákat, a kapcsolatok torzulásait, egyáltalán az emberi lét kilátásait. Juronics Tamás előadásáról Vazsó Vera ír.

Vazsó Vera | 17. 07. 11.

Archívum/2016

Vizes, nyolcas - az örök visszatérés

A falu rossza; Mágnás Miska – Weöres Sándor Színház, Szombathely

Csipkerózsika-álmából ébresztik föl A falu rosszát a Mohácsi testvérek a Weöres Sándor Színházban. Mint a mesében: a szerelmes csók után minden ott folytatódik, ahol abbamaradt anno. Közben minden megváltozott, és semmi nem változik. Ezért olyan velőtrázóan komikus és szívszorítóan szomorú az egész. Malom-alja, fokos. A Tápió-parton mit keresünk? Ezt. Itt. Talán ilyen az örök visszatérés.

Ölbei Lívia | 17. 07. 11.

Archívum/2016

Az idő elkoptathatja a bűnt?

Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre

Az Örkény Színház immár hivatalos játszóhellyé vált stúdiójának második bemutatóját eredetileg szintén Bagossy László rendezte volna. Ezért készítette el Ari-Nagy Barbarával Eörsi István könyvének színpadi adaptációját. De (az Örkény Színház kényszerű programváltozása miatt) az Emlékezés a régi szép időkre című előadást végül Polgár Csaba állította színpadra Znanenák István főszereplésével.

Bíró Kristóf | 17. 07. 11.

Archívum/2016

Mindenre nemet mondani?

A 70-es végének, 80-as évek elejének legtöbbet játszott, legsikeresebb drámaírója kétségtelenül Csurka István volt. Sándor L. István tanulmánya Csurka családi hátteréről, pályakezdéséről, a Ki lesz a bálanya? című első drámájáról, illetve ennek 1977-es (Dömölky János rendezte) televíziós változatáról szól.

Sándor L. István | 17. 07. 11.

Archívum/2014

Tükröm, tükröm...

Paul Foster: I. Erzsébet - Vádli Alkalmi Színházi Társulás

A Vádli Alkalmi Színházi Társulás harmadik bemutatója Paul Foster darabja, az I. Erzsébet nyomán készült. Szikszai Rémusz rendezése – akárcsak a Vádlival bemutatott előző két munkája – a hatalom természetéről beszél, középpontjában – éppúgy, mint a Képmutatók cselszövésében – egy színtársulat élete áll. (Az azonos téma, a hasonló színházi gondolkodás és a visszatérő színészek miatt akár trilógiának is tekinthető a Caligula helytartója, a Képmutatók cselszövése és az I. Erzsébet.)

Szűcs Mónika és Sándor L. István | 14. 10. 15.

Archívum/2014

„Süvítve a sötét, kietlen űrben..."

Beszélgetés Szikszai Rémusszal

Szikszai Rémusz (1969) a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán szerzett színész diplomát. 1994 és 1997 között a kolozsvári színház, 1997–2006 között a Bárka Színház tagja volt. Azóta szabadúszóként dolgozik. Első rendezését, a Caligula helytartóját 2011-ben mutatták be. A Vádli Alkalmi Színházi Társulással a következő években is színre vitt egy-egy előadást: 2012-ben a Képmutatók cselszövését, 2013-ban az I. Erzsébetet.

Sándor L. István | 14. 10. 15.